 |
| http://katonagyorgy.hu/index.php/grafikk-pasztellek |
ne gondold!
Inkább az inged
gombold,
vetkőzz,
ahogy az őz
vagy a koca adja meg magát az agresszív kannak.
A leszakított gyümölcs
ott van. Önfejű bölcs
lehetsz most is te liba.
Vigyázz, ez több mint bűn kedvesem, ez hiba.
Ne hidd, hogy selyemhajnal vagy a réten a virágok
segítenek túlélni a benned romló világot.
Nem segít a hím,
ahogyan versemen sem a rím.
Ne gondold, hogy nem létezett gúlacsúcsom
amiért emlékeim hegyét a múlt ágyékába szúrom!
Eldugdostam bugyrokba minden kincset mi nem kell,
marad majd de csak emléknek az öntudatos ember.
Soraim megnyúltak, nevetéseid hamisak a csendben,
ha meg azt hinnéd nincsen minden rendben,
ne aggódj tovább. Füge ruháim levetettem
és szembeköpött ige már csak a kérni meg a félni,
élve újjá épült emberdarabjaiból a férfi.
